A megkérdezett európaiak 75%-a a mai internetet preferálja egy targetált hirdetések nélkülivel szemben, ahol fizetniük kellene a legtöbb oldal és alkalmazás használatáért – derül ki az IAB Europe kutatásából.
A készülő Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) legutóbbi konzultációs szakasza után fogalmazott meg kritikát az IAB Europe az európai digitális piacot képviselve.
Az IAB Europe és az IAB Tech Lab közös projektje az IAB Privacy Lab, amely a nemzeti IAB-knak kíván támogatást nyújtani a privacy, adatvédelem, jogi megfelelés, önszabályozás területén, a megfelelő technológiai keretrendszerek biztosítása mellett.
Az IAB Europe nemrégiben számolt be a TCF 2.0 keretrendszert érintő fejleményekről és az átállás módosított menetrendjéről.
Október 1-jén az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy döntött, egy előre bepipált checkbox jóváhagyása nem tekinthető elegendő indoknak cookie tárolásához.
Az IAB Europe új jogi bizottságot indít, ami a szervezet valamennyi tagja számára nyitott.
Az IAB Europe közzétette a Transparency & Consent Framework (TCF) 2.0-s verzióját. A piaci szereplők augusztus 21-től használhatják az új keretrendszert.
Az Országgyűlés július 12-én elfogadta a T/6351. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, ami a reklámadó vonatkozásában két paragrafust tartalmaz. A törvény 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra nulla százalékban rögzítette a reklámadó mértékét.
Az IAB Europe bemutatta a Transparency & Consent Framework (TCF) új, 2.0-s változatát, melynek használatával a weboldalak automatizáltan menedzselhetik felhasználóik adatkezelési preferenciáit, miközben a General Data Protection Regulation (GDPR) és az ePrivacy Directive (ePD) előírásainak is megfelelnek. A friss változat bevezetését megelőzően, május 25-ig várják minden érintettől a szakmai észrevételeket, javaslatokat.
Az alábbiakban megosztjuk az MRSZ és a DIMSZ közös álláspontját a tervezett termékdíj-emeléssel kapcsolatban.
Az influencer marketing az egyik legizgalmasabb új terület a digitális piacon, ám eközben az egyik leghomályosabb is, ami a szabályozási kérdéseket illeti. A GVH most útmutatót adott ki, részben a Kasza Tibor-ügyhöz kapcsolódóan.
A kormány 2017. május 3-án az iparág által korábban is elutasított, a piac egészére nézve károsnak minősített reklámadó mértékének emelését jelentette be. A Magyar Reklámszövetséghez csatlakozva az IAB Hungary is határozottan elutasítja az adóemelést. A reklámadó fenntartását, mértékének közel másfélszerezését nem csupán károsnak, hanem a hazai médiapiac sokszínűségét és a piaci alapokon működő szereplők létét…
Az Európai Bizottság határozata szerint a magyarországi reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. Alább az EB érvei, és hogy mit jelent ez a folytatásra nézve.
Március 5-én jelent meg a Családi Otthonteremtési Támogatás (CSOK) hirdetéseivel kapcsolatos kormányrendelet, amit azonnal szakmai kritikával illetett a Magyar Reklámszövetség. Az MRSz indokolatlannak és aggályosnak tartja a rendelet formai követelményeit, ezért a rendelet visszavonását szorgalmazta. A korábban előírt tartalmi elemeken túl az említett kormányrendelet szabályozza az arculati megjelenést, a méreteket és a reklámidőt is. A…
Posztunkban változtatás nélkül közöljük a Magyar Reklámszövetség és társszövetségei, köztük az IAB Hungary, közös szakmai álláspontját a kormánynak a reklámpiacot érintő jogszabálytervezeteivel kapcsolatban. Tárgy: A Magyar Reklámszövetség és társszövetségeinek közös szakmai álláspontja „A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása” tárgyában Budapest, 2015. május 28. A Magyar Reklámszövetség és…