Útmutatót adott ki az IAB Europe arról, hogyan lehet felismerni a greenwasher cégeket

Megosztás

“A digitális reklámipar egyik vezető szereplőjeként pontosan tudjuk, milyen nehéz eligazodni és helyes döntéseket hozni a fenntarthatóság és a felelős üzleti gyakorlat folyamatosan változó környezetében. Ám mivel a „fenntartható”, a „zöld”, a „nettó zéró emisszió” és a „karbonsemleges” fogalmak egyre gyakrabban jelennek meg a közbeszédben, a vállalkozások számára is egyre fontosabb feladat, hogy felismerjék a szavak mögött húzódó állítások hitelességét, valódiságát” – fogalmaz közleményében az IAB Europe, amely egy útmutatót készített azzal a céllal, hogy segítse a cégeket a felelős, megalapozott üzleti döntéshozatalban, és így az abban foglaltak betartásával hozzájáruljanak az iparág fenntarthatóbb jövőjéhez.

Az IAB Europe fenntarthatósági szabványokat kidolgozó bizottsága által készített kiadvány többek között az olyan témákban segít eligazodni és egyben fogalmaz meg ajánlásokat, mint az európai jogszabályok és iránymutatások rendszere, a hamis üzeneteket hordozó greenwashing jelenség elkerülésének alapelvei és a fenntartható vállalati döntéshozatal gazdasági előnyei.

Az útmutató támpontot ad a vállalatoknak abban is, hogyan tudják értékelni, ellenőrizni lehetséges üzleti partnereik fenntarthatósági állításait – a partnerségre lépés előtt többek között az alábbi kérdéseket és területek feltérképezését javasolják szem előtt tartani:

  • Van-e a potenciális partnercégnek terve saját éghajlati céljai elérésére vonatkozóan? Ha igen, milyen konkrét tevékenységek szerepelnek ebben a tervben, és elvégezték-e már saját szén-dioxid-kibocsátási auditálásukat?
  • Mekkora a cég hajlandósága arra, hogy figyelembe vegye egy hirdetés teljes életútján történő károsanyag-kibocsátás minimalizálását a kreatív gyártástól kezdve egészen a termék vagy szolgáltatás reklámközléséig?
  • A potenciális partnercég vajon prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, az energiatakarékosságot és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a saját tevékenységei során, vagy csak a kompenzációs intézkedésekre hagyatkozik? (Egyes országokban, például Franciaországban a vállalatok nem állíthatják magukról, hogy zöldek, ha csak az utóbbi gyakorlatot alkalmazzák; a francia ARPP’s Sustainable Development Code kimondja, hogy a “zöld jelző” használatához egy vállalatnak mindent meg kell tennie a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy elkerülése érdekében.)
  • Milyen módszerrel mérték fel a partnercég tényleges fenntarthatósági gyakorlatát? Az IAB Europe ajánlása szerint lehetőleg nyílt forráskódú és tudományos kutatáson vagy meglévő iparági keretrendszeren alapuló módszerre érdemes hagyatkozni, mint amilyen például az IAB France és az SRI által kidolgozott, a digitális kampányok szénlábnyomának kiszámolására alkalmas módszertana.
  • Vannak-e a fenntarthatóság szempontjából visszacsapó hatású tevékenységei a partnercégnek, mint például amikor költségcsökkentési céllal “rossz minőségű” hirdetéseket vásárol, ugyanakkor azt nem követi tényleges megtérülés?
  • Biztosítja-e a partner, hogy a kommunikációs és marketingtevékenységei átláthatók legyenek? Betartja-e a greenwashing ellenes elveket, és egyetért-e a jelenséget szabályozni készülő jogszabály-tervezetek tartalmával, mint amilyen jelenleg az EU javasolt irányelve?

Még több, a cégek fenntartható működését ellenőrző kérdést, szempontot és a greenwashing ellenes alapelveket az IAB Europe Guide to sustainable business decision making névre keresztelt kiadványában találtok, amelyet IAB-tagként Dokumentumtárunkból tölthettek le.

Illusztráció:  pasja1000 / Pixabay

Kapcsolódó: