Megújult az MRSZ vezetősége a következő (2022-2024) ciklusra. Gulyás Jánost az egyesület tagsága másodszorra is megválasztotta a Reklámszövetség elnökének.
Elnököt, elnökséget és felügyelő bizottságot választott a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) tisztújító közgyűlése november 15-én, hétfőn a következő, a 2022-2024-es időszakra.
Gulyás Jánost, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatóját az MRSZ tagsága másodszor is megszavazta elnöknek az elkövetkezendő hároméves ciklusra.
A KPMG székházában tartott közgyűlésen a Reklámszövetség tagsága megválasztotta a 24 tagú Elnökségének tagjait és a Felügyelő Bizottság 3 tagját is. Az MRSZ 3 alelnöki székét Mérő Ádám (megbízó szektor – Coca-Cola Magyarország Kft.), Vidus Gabriella (média szektor – M-RTL Televízió Zrt.), Novák Péter (szolgáltató szektor – Dentsu Hungary Kft.) foglalhatja el 2022-2024 között.
Az előző ciklust a Covid határozta meg
Az MRSZ elnöke az elmúlt, 2019-2021-es időszakról szóló beszámolójában kifejtette: amikor 2018. végén először megválasztották, szabályozás és adó ügyek miatt forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Azonban 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0% lett az adókulcs) és a Kormány aktívan bevonta a szakmát a kreatívipari stratégia megalkotásába.
2020-ban azonban egy nemvárt világjárvány következett, ami gyökeresen átalakította mindannyiunk életét és a kommunikációs iparág működésében is jelentős nehézségeket és változásokat hozott. A koronavírus eltérő módon, de minden iparági szereplőt érintett és kihívás elé állította a szakmát. A megújult MRSZ Média- és Kommunikációs torták 2020-as számai szerint egy kivétellel minden szegmens 2,9%-80% közötti visszaesést könyvelhetett el.
Az MRSZ érdekképviseletének fókusza ezért 2020-ban a válság következményeinek enyhítésére irányult, számos eredménnyel segítve a legnehezebb helyzetben lévő szegmenseket (pl. a médiatartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe; a közterületi reklámozók 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget törölték.) Emellett a kommunikációs iparágat a helyzetértékeléshez és tervezéshez segítséget nyújtó adatokkal, kutatásokkal (MRSZ Barométer) segítette a szövetség. Ugyanakkor számos tervezett program a vírushelyzet miatt 2020-2021-ben háttérbe szorult, amelyek megvalósítása még várat magára (pl. MRSZ Zöld Bolygó Program).
Újabb kihívások a globális platformoktól az adatbiztonságig
Gulyás János szerint a következő 3 év is jelentős kihívások elé állítja a szakmát, hiszen látható, hogy a vírus velünk marad hosszútávon. Ezenkívül 2022-ben választások elé nézünk, és számos, most ideiglenesen ’csendes’ szabályozási kérdéssel is foglalkozni kell majd (pl. Reklámadó 2022. dec. 31-ig van felfüggesztve; óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.).
Az MRSZ elnöke hozzátette: az idén elkészült a ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ tanulmány, ami sok mindenre rávilágított. Az MRSZ szakmai párbeszédet szorgalmaz, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra.
Összegezve 2022-2024 között az MRSZ fókuszában lesz a reklámadó kérdése; a közterületi szabályozás egyik határidős sarokpontja; az online globális vs. hazai platformok közötti érdekegyeztetés; a televíziós piac helyzete, az adatkezelés/adatbiztonság/adatönrendelkezés kérdése, valamint az önszabályozás/reklámetika fejlesztése és a COVID-helyzet miatt további előre nem tervezhető rendkívüli szabályozások – mondta Gulyás János.
