Technikai webkörkép a magyar oldalakról a Hrenko csapatától

Megosztás

Hrenko András (Hrenko Managing Director) vendégposztja

Mivel kevés konkrét információ állt rendelkezésre a magyarországi webhelyek technológiai fejlettségéről, valamint az általuk nyújtott felhasználói élményről, széleskörű, országos kutatásba fogtunk, egy saját fejlesztésű szoftverrel. Az alábbi posztban ebből szeretnék kiemelni néhány érdekesebb eredményt.

A kutatás háttere

Egy saját fejlesztésű adatbányász szoftverrel URL címlistát hoztunk létre, ami több mint 250 000 .hu végű webhelyből állt. Adattisztítás és kiértékelés után 189.743 magyar webhely adatai kerültek a kutatásba. A szoftverben az oldalak elemzéséért felelős két legfontosabb modul az open source Wappalyzer és a Lighthouse voltak, a megvizsgálható összes paraméterből végül több mint 30 olyat választottunk ki, melyekkel a webhelyek általunk legfontosabbnak vélt jellemzői határozhatók meg.

A nemzetközi összehasonlíthatóság végett a vizsgálatot megismételtük egy EU-s országokbeli domain listára is, ahonnan az adattisztítás után 93.792 oldal adatai kerültek bele az elemzésbe. A mintában egy-egy tagország az ott regisztrált összes domain számának megfelelő súllyal szerepel.

Tartalomkezelő rendszerek

Itthon és az EU-ban is magabiztos piacvezetőnek mondható a WordPress, hiszen Magyarországon 69%, a világon pedig 80% feletti az aránya a CMS-ek között a Wappalyzer adatai szerint. Az összes webhelyet tekintve az EU-ban minden harmadik site ezzel a motorral készül, nálunk ez az arány 27%. A dobogóra még a Joomla és a Drupal került fel.

A vizsgálatban azokat vettük egyedi fejlesztésű oldalnak, amelyek használtak valamilyen webes keretrendszert (például Laravel, CodeIgniter, ASP.NET) vagy a legelterjedtebb natív webes programnyelvek valamelyikét. A kutatás során kiderült, hogy megközelítőleg 8000 ilyen, egyedi fejlesztésű webhely van Magyarországon, ami az oldalak alig több, mint 4%-át teszi ki. Az EU-s mintában is hasonló adatokat találunk, itt a megvizsgált webhelyek 5.9%-a volt egyedi fejlesztésű. 

Webáruházak

Az ingyenes ECommerce rendszerek beazonosítását Wappalyzerrel végeztük, amely 133 különböző rendszert képes felismerni; ezek közül az itthon legelterjedtebbek előfordulását vizsgálták meg külön.

Ebben a kutatásban 8738 dobozos webáruház-motort használó oldalt azonosítottunk Magyarországon, emellé jön a becslések szerint körülbelül 9000, bérelt felületen működő webshop (pl. Shoprenter, UNAS), illetve a nagyobb és ismertebb, egyedi fejlesztésű webáruházak, amelyek mintegy ezres nagyságrendben lehetnek jelen itthon. Így a fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy körülbelül 19 000 webáruház van Magyarországon. A népszerűségi versenyt ezen a fronton is a WordPress nyeri, a beépíthető WooCommerce plugin itthon 64%-kal, világszinten pedig 55%-kal vezeti ezt a piacot.

Felhasználói élmény

A kutatásunkban a technológián volt a fókusz, ezért a felhasználói élmény tekintetében a reszponzivitás és a betöltődési idő került be a vizsgálati szempontok közé.

Magyarországon a webhelyek több, mint 59%-a reszponzíva webáruház-motort használó oldalaknál viszont ez az arány 94%-ra tehető. Ez érthető is, ha belegondolunk, hogy a webáruházakat üzemeltető cégek a teljes forgalmukat a weben keresztül szerzik, így számukra tényleg létkérdés a magas minőségű felhasználói élmény biztosítása.A vizsgálat eredményei alapján Magyarország abszolút hozza a nemzetközi átlagot a reszponzivitás tekintetében, hiszen az itthoniakhoz nagyon hasonló eredményeket találunk az EU-s mintában is.

A betöltési sebességét három paraméterrel is vizsgáltuk:

  • Time To First Byte (TTFB), vagy magyarul a válaszidő azt mutatja meg, hogy a felhasználó által küldött böngészési kérés után mennyi idő telik el, mire a szerver legenerálja az oldalt, és az első byte megérkezik a felhasználóhoz. Az eredmények alapján az átlagos érték 300ms alatt van asztali és mobil böngészés esetén is.
  • First Contentful Paint (FCP) arról árulkodik, hogy a felhasználó által küldött böngészési kérés után mennyi idő telik el, mire a böngészőben megjelenik az első értékes tartalom. Ebben már jelentősen eltér az asztali és mobil böngészés, előbbi átlagosan 600-800ms, utóbbi 2000-3000ms, továbbá az egyes webes technológiák is jelentős különbségeket mutatnak.
  • Time To Interactive (TTI) azt mutatja meg, hogy a felhasználó által küldött böngészési kérés után mennyi idő telik el, mire az oldal interaktívvá válik, vagyis reagálni tud a következő kattintásokra, ezért ez az érték érzékelteti legjobban a felhasználói élményt. Itt az eredmények alapján szintén nagymértékben eltér az asztali és mobil böngészés, előbbi átlagosan 1000- 1300ms, utóbbi 4000-7000ms, továbbá az egyes webes technológiák is jelentős eltéréseket mutatnak

A vizsgálat rámutatott arra is, hogy az EU-s minta webhelyei majdnem minden esetben 10-20%-kal gyorsabbak a magyarországi oldalaknál, az alkalmazott technológiától függetlenül.

Általánosságban azt is elmondhatjuk, hogy mobilról történő böngészés esetén a webhelyek betöltődési ideje átlagosan 4-5-szöröse az asztali böngészés átlagának. Az EU-s minta webhelyei mobil böngészés esetén is 10-20%-kal gyorsabbak a magyarországi oldalaknál, ami ebben az esetben is független az alkalmazott technológiától.

A kutatás a nemrég elindított saját ingyenes webmonitoring szolgáltatásunk, az Alert Alligator  fejlesztését előzte meg, az eredményeket pedig a tervezés során is felhasználtuk. A kutatásról bővebben, grafikonokkal illusztrálva számolunk be a Hrenko blogján, továbbá hamarosan egy letölthető összegzést is publikálni fogunk.