A megkérdezett európaiak 75%-a a mai internetet preferálja egy targetált hirdetések nélkülivel szemben, ahol fizetniük kellene a legtöbb oldal és alkalmazás használatáért – derül ki az IAB Europe kutatásából.
Mivel az európai színtéren éles viták zajlanak a jövő digitális gazdaságáról és benne az “ideális” internetről, az IAB Europe készített egy kutatást a felhasználók körében. Eszerint a fogyasztók többsége nagyon is érti és értékeli, hogy a hirdetési bevételek hogyan támogatják az általuk nap mint nap használt internetes szolgáltatások működését. Az IAB Europe hozzáteszi: ennek az élménynek részét képezik a zárt, önfenntartó digitális ökoszisztémák mellett a méretüket, működésüket, tartalmukat tekintve sokféle kis kiadók, egyéb tartalomgyártók és szolgáltatások, amelyeknek a működéshez szükségük van a nem targetált/kontextuális hirdetések mellett a targetált reklámokra is.
A kutatás keretében hat piac (Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország, Svédország) összesen több mint 2400 állampolgárát kérdezték meg arról, hogy miként vélekednek a különféle online üzleti modellek (előfizetések, hirdetések általi finanszírozás) rájuk gyakorolt hatásáról, és hogyan viszonyulnak a különféle hirdetési formákhoz, közte a célzott hirdetésekhez.
A válaszok alapján a felhasználók a fejlett piacokon is húzódoznak attól, hogy pénzt fizessenek az online tartalmakért és szolgáltatásokért, még akkor is, ha ezek fontosak számukra. Ha tehát az előfizetéses modell válna elsődlegessé, az európaiak egy jelentős része azonnal lecsökkentené az online aktivitását, és mindössze néhány oldalt és alkalmazást használna.
A megkérdezett európaiak majdnem fele (48%) mondta azt, hogy nem igazán szeretne előfizetni a digitális tartalmakra, és ezért jelentősen csökkenne az internet-használata. Összességében 78% mondta azt, hogy valamilyen mértékben csökkentené az online aktivitását az előfizetéses modell elterjedésének következményeként.
Az előfizetéses modell fragmentált internetet hozna létre, ahol az európai állampolgároknak nagyon különböző hozzáférésük lenne a hírekhez, információkhoz, szolgáltatásokhoz – méghozzá a fizetési hajlandóságuktól függően. A különböző digitális piaci szereplőknek ennek nyomán egy meglehetősen szűk előfizetői kör kegyeiért kellene versenyezniük, és a bevételek csökkenése a fejlesztési, innovációs lehetőségeket is beszűkítené.
A kutatás szerint:
- az átlag európai maximum öt oldalra fizetne elő,
- a legtöbb most használt oldalért maximum havi 4 eurót lenne hajlandó fizetni,
- az európaiak 51%-a maximum három oldalra vagy applikációra fizetne elő,
- egyedül a zenestreaming (51%) és az e-mailszolgáltatásokra (50%) fizetne elő az európaiak többsége.
A megkérdezettek majdnem fele (45%) szerint a híroldalak “nagyon fontosak”, de csak alig több mint a negyedük (28%) lenne kész azokért fizetni. Ez nem jelent sok jót a média fenntarthatósága szempontjából, hiszen a digitális kiadók már így is számos kihívással szembesültek az elmúlt években, és már nincs sok tartalék, ha a lehetőségek tovább szűkülnek.
Ez nem jelenti azt, hogy a hirdetés alapú működési modell hibák nélküli, ám a többség inkább hasznosnak találja a reklámokat, mint rossznak:
- az európaiak 75%-a inkább a mai internetet választaná egy olyannal szemben, ahol nincsenek targetált hirdetések és a legtöbb oldal és szolgáltatás előfizetős,
- emellett a megkérdezettek 75%-a találja hasznosnak a releváns célzott hirdetéseket, és 32% szerint a hirdetések “mindig” vagy “gyakran” hasznosak.
Townsend Feehan, az IAB Europe ügyvezetője kiemelte: a változások nyomán a legtöbb európainak egyszerűen megszűnne a korlátozások nélküli hozzáférése az információkhoz és az értékes online szolgáltatásokhoz. A szolgáltatók tehát egy szűk kör előfizetésre szánt pénzéért versenyeznének, és eltűnne az innováció. Az IAB Europe vezetője szerint teljesen mást mutat a kutatás és a Brüsszelben zajló politikai diskurzus, és fontos lenne, hogy a következő hónapokban várható szabályozói viták mindazt tükröznék, ami ebből a kutatásból is kiderült: az európaiak többsége számára megfelelő megoldás a reklámokkal – közte célzott reklámokkal – finanszírozott internet, és az online előfizetések felé terelésük kényszer lenne, ami senkinek sem jó.
