Az automatizált/adatvezérelt marketing lehet a következő szakdolgozat divattéma

programmatic

Megosztás

Tavaly első alkalommal hirdette meg versenyét a legjobb digitális témájú szakdolgozatok számára az IAB Hungary. Mesterszakos győztesünk, Somogyi Fanni felkészítő tanárával beszélgettünk: Csordás Tamás a Corvinus adjunktusa.

Csordás Tamás, a Corvinus adjunktusa

Ha visszanézel az utóbbi néhány évre, mennyire látsz változást abban, hogy mit tanítotok marketingkommunikációs vonalon?

Az tény, hogy a piacon van változás, ami kihívás is a tárgyak oktatásában. A technológiai haladást, az új eszközöket, témákat kell összeegyeztetni az “örök” stratégiai alapokkal és az időtálló és mélyebb analitikai hátteret adó esetekkel, ami nem mindig egyszerű. Követjük mi is a trendeket, és ahol szükséges, hívunk külsős előadókat is. Az látszik, hogy a branding és a direct response egyre inkább a saját útjukat járják, és fel kell készíteni a hallgatókat az adatalapú marketingre is, az integrációra, amivel párhuzamosan a stratégiai gondolkodás, ha lehet, még fontosabbá válik. De az olyan részszegmensek például, mint a B2B kommunikáció, a C2C / UGC / CGA, a fogyasztói élmények, a marketingkommunikáció és a design kapcsolata vagy a kreatív gondolkodás is megjelennek.

Az biztos, hogy a tananyag a marketingkommunikáció kapcsán nem hogy nem egyszerűsödött, hanem inkább egyre komplexebb lett az idővel, nekünk pedig utat kell mutatnunk az őskáoszban. Próbáljuk azért az egészet bevonó módon és sok-sok friss példával illusztrálva felépíteni, egyúttal nem szem elől téveszteni, hogy a stratégiai alapok, a fogyasztói magatartás működési mechanizmusai a háttérben a digitális hálózati média fémjelezte fejlődés mögött azért kevesebbet változtak – csak minden sokkal gyorsabb, látványosabb és talán ellentmondásosabb lett, a hatásosság (felület) és hatékonyság (mélység) egyre eltérőbb fogalmak lettek, és a tudatosság mindennél fontosabbá válik.

Az IAB Hungary idén is meghirdette Legjobb Szakdolgozat a Digitális Marketingről pályázatát, amire 2020. március 22-ig lehet jelentkezni. További részletek a pályázatról.

Van-e változás a diákok érdeklődésében, szakdolgozat témaválasztásában? Melyek most a legkurrensebb témák, és melyek azok, amelyek téged személyesen érdekelnek, de a diákok sajnos nem foglalkoznak vele?

A szakdolgozatok témaválasztásában mindig küzdünk az éppen aktuális buzzwordökkel és marketingdivatokkal. Mert egyfelől inspiráló, ha a hallgatók a legfrissebb témákat választják, másfelől nagyon könnyű átesni a ló túloldalára és közhelygyűjteménnyel helyettesíteni a valós marketingtanulást és -tudást. Most az IAB például influencer marketinggel foglalkozó témákat díjazott, ami azt jelenti, hogy a rossz értelemben vett divatossága ellenére ebben a témában is lehet mély és színvonalas szakdolgozatokat írni, de ez csak akkor sikerül, ha a hallgató jól felismeri, hogy mi az a szeglete a témának, amivel lehet újat mondani, amit még nem vizsgáltak agyon (sok szakdolgozó őszintén meglepődik például az influencer marketing kapcsán, amikor kiderül, hogy más néven ugyan, de a tudomány már az 1940-es évek óta elég komolyan vizsgálja, és közel sem olyan új a jelenség, mint azt ő korábban feltételezte). Ez a témavezető egyik fő felelőssége is, segíteni rávilágítani azokra az altémákra, amikben van még kutatási potenciál, akár szakmai, akár tudományos oldalon.

Az automatizált és/vagy adatvezérelt marketing vizsgálata tűnik a következő nagy divathullámnak a szakdolgozati témákban, de marketinges hallgatói oldalról ez egy kihívásokkal teli terület, nehéz jól megfogni. A legkurrensebb témák egyébként ugyanazok, amelyek a szaksajtóban is címlapon vannak. Szerintem többé-kevésbé jól lefedjük a felmerült témaötletek kapcsán a nagyobb szakmai konferenciák előadáscímeit. 🙂 Személyesen most az audiovizuális média marketingkommunikációs vonzatai, különösen a virtuális közösségeken belül, a felhasználók által létrehozott válfajai érdekelnek nagyon, ebből lehetne több. Nehéz és szerteágazó téma, sok kapcsolódó tudományterülettel (pl. retorika, pszichológia, de akár neuromarketing is), így érthető, hogy kicsit ódzkodnak tőle.

Mennyire érzed azt, hogy a szakma támogató az oktatás, a ti munkátok felé? Mit tudnánk még tenni?

A szakma szerintem most elég támogató. Alakulnak hosszabb távú partnerségek, elköteleződések, az IAB az elmúlt hónapokban különösen nyitott volt a párbeszédre, de más szakmai szervezetekkel is próbálunk együttműködni, a Corvinuson a Digitális marketing tárgy például immár tizedik éve a MAKSZ Online szekciójával közösen kerül lebonyolításra. Ez fontos, mert nagyon gyorsan változik az iparág, és habár egy-egy tárgy szintjén próbáljuk a változásokkal felvenni az iramot, középtávon új tantárgyak fejlesztésére, meglévők szétbontására is szükség lesz, hogy a képzési struktúra megfeleljen a piaci elvárásoknak.

Oktatási téren nyitottak vagyunk minden szakmai megkeresésre, a hallgatók is szeretik, ha életszagú példákat kapnak. Friss briefeket és lelkes projektgazdákat szerintem bármely kollégám, bármely felsőoktatási intézményben szívesen fogadna, ahol a márkák és ügynökségek felvállalnák egy valós piaci problémájuk megoldásának, vagy részének kiszervezését, valós piaci adatokkal. Igaz ez a kreatív- és médiatervezésre, PR-ra, digitális kommunikációra, integrációra stb.

Gyakran mondjuk, hogy a digitalizáció minden szakmát átír. Te milyen innovatív/digitális eszközökkel támogatod az oktatást?

A digitalizáció tényleg mindent átír. Az oktatásban egyfelől nagyon nehéz mit kezdeni azzal a kis zsebképernyővel, ami a pulpitusról nézve sokszor igen látványosan érdekesebb, mint mi élőben, másfelől kreatívan fel is lehet használni, de tény az is, hogy hatalmas erőfeszítés.

A marketingkommunikációs oktatásban talán egy kicsit szerencsésebb helyzetben vagyunk, több olyan helyzet, kontextus van, amikor értékteremtő módon igénybe tudjuk venni a digitális mankót. Például amikor megkérjük a hallgatókat, hogy járjanak nyitott szemmel a tantermen kívül, és rögzítsenek minden számukra említésre érdemes marketingkommunikációs impulzust, amivel találkoznak a félév során, amikor tanulják a tantárgyat.

Fizikailag az órán egy kicsit nehezebb – nálunk a saját Moodle e-learning rendszer adta lehetőségek, a Kahoot, a Menti, a szófelhők, mind mapek, sőt mémgenerálók egyre többet kerülnek elő, ahogy a kreatív órákon a mobilok használata kreatívok (képek, videók) készítésére és szerkesztésére, de azért azt is tudni kell, hogy az ezek létrehozására és integrálására fordított oktatói erőfeszítés nem biztos, hogy minden esetben megtérül: az előkészítés, keretbe foglalás, on-the-fly koordinálás (az erre fordított idő az óra közben, B-terv, válságmenedzselés – mert Murphy nyilván mindig ott ólálkodik).

Érdekes azt is látni, amikor hasonló feladatot adunk – esetleg előzetes bejelentés nélkül -, a sokszor digitális bennszülöttnek mondott generáció hogyan reagál, mennyire mozognak könnyen a kis képernyő adta korlátok között. Sokszor, meglepő módon, elég döcögősen megy az ő oldalukról is pár kihívás.