IAB Europe: a DigiTrust tiltása korlátozza a fogyasztók döntését

Megosztás

November végén a Mozilla, a Firefox webböngésző fejlesztője bejelentette, hogy blokkolja az IAB DigiTrust azonosítóját, azt az anonim, süti alapú azonosítót, amelyet a média és hirdetéstechnikai cégek használnak.

Jordan Mitchell, az IAB Tech LAB szenior elnökhelyettese a bejelentés kapcsán elmondta:

Ez nem meglepő: tudjuk, hogy egyes vállalatok azt az álláspontot képviselik, miszerint a „nyomon követés”(anonim közönségfelismerés) nem igazolható a fogyasztó számára nyújtott értékekkel, még az adatvédelmi opciók kommunikációjában sem. Ők úgy vélik, hogy egyetlen harmadik félben sem lehet megbízni. Mi más álláspontot képviselünk: szerintünk ezt a bizalmat közvetlenül a fogyasztók, valamint az általuk arra érdemesnek tartott márkák és kiadók között kell kialakítani, továbbá azokkal a harmadik felekkel, akikben ezek a márkák és kiadók megbíznak.

Az IAB Tech Lab megerősítette: továbbra is azon fognak dolgozni, hogy javítsanak az adatvédelmet és a bizalmat nyújtó technikai megoldásokon, amelyek a fogyasztók adatvédelmi döntésein és rendszerszintű, az iparág egészére kiterjedő elszámoltathatóságon alapulnak. Úgy gondolják, hogy ebben a kontextusban fontos a DigiTrust, mint megosztott erőforrás és segédprogram.

Az IAB Europe egyetért a Tech Lab álláspontjával: meg van győződve arról, hogy a törvény által előírt átláthatóságot és ellenőrzést olyan iparági szabványok révén lehet biztosítani a felhasználók számára, melyek segítségével bizalmi kapcsolatokat létesíthetnek az általuk választott és használt online szolgáltatásokkal. Például a Transparency & Consent Framework (TCF) lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy eldöntsék, mely vállalatokkal osztják meg az adataikat és mely felhasználási módokat hagyják jóvá. Ezeket a fogyasztói döntéseket az ökoszisztéma egészében közzéteszik és tiszteletben tartják.

Az IAB Europe szerint az adatalapú hirdetésekből származó bevételek nélkül valószínű, hogy a kiadóknak fizetési falakat kellene felhúzniuk a túlélés érdekében. Ez pedig egy kétszintű internetes gazdaságot hozna létre, ami csak azok számára teszi elérhetővé a minőségi információs, szórakoztató, üzleti és egyéb tartalmakat, akik fizetnek érte, csökkentve ezzel a fogyasztók választási lehetőségeit és büntetve a médiát. A fogyasztók számára lehetőséget kell adni, hogy eldöntsék, mely online szolgáltatásokért fizetnek, és melyekhez férnek hozzá reklámokért cserébe. Ezt nem a böngészőt fejlesztőknek kellene meghatározni, hiszen az EU polgárainak 80 százaléka úgy gondolja, hogy inkább az ingyenes, reklámmal finanszírozott tartalmat részesíti előnyben a fizetett tartalommal szemben.