Reklámblokkolásra ébred a WAN-IFRA konferencia

Megosztás

Bécsben, az impozáns Liechtenstein-palotában tartja idén Digital Media Europe konferenciáját a WAN-IFRA nemzetközi lapkiadói szakmai szervezet. A második napon a programot Michael Golden, a The New York Times alelnöke nyitotta meg. Rögtön ezután a kiadókat digitális oldalról talán a leginkább nyomasztó probléma, a reklámblokkolás került terítékre.

Stefan Betzold, a Bild Germany digitális vezetője rögtön azzal a felütéssel kezdte, hogy a mobil reklámblokkolás még előttünk van. Előadását a desktop kihívásaival folytatta, aminek következtében jelenleg a kiadó a legnagyobb veszteségeket szenvedi el. A Bild több területen igyekszik kezelni a helyzetet, pereskednek, feljesztenek, de mindemellett úgy döntöttek, hogy vállalják azt a forgalmi veszteséget, ami a reklámblokkoló felhasználóknak a tartalomtól való megfosztásával jár.

Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a karakán megközelítés beválik. Tisztában vannak vele, hogy mozgó célpontra lőnek, illetve a pozíciójukból fakadó lehetőségek nem általánosíthatók minden kiadóra, de kiállnak amellett, hogy nem adnak tartalmat annak, aki reklámblokkolót használ. Felméréseik szerint a felhasználók 50%-a whitelistre tesz olyan kiadványokat, amelyek tartalma érdekes számukra, ha tartalomkorlátozást vezet be a tartalomszolgáltató.

Elnaz Esmailzadeh, a Schibsted-csoporthoz tartozó VG.no kereskedelmi vezetője kihangsúlyozta, hogy a korrekt kiadóknak közösen kell fellépni a hirdetésblokkolás ellen, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a norvég piacon a média- és a hirdetői oldal egységesen tevékenykedjen a témában. A kiadó kiterjedt kutatásokat végez a probléma gyökereinek feltárására, komoly befektetéseket eszközöl a felhasználói élmény javítása érdekében mind a kiadói, mind a hirdetési tartalmat illetően. Rendszeresen AB-tesztelnek a tartalomtiltással kapcsolatban, és igyekeznek a legkülönfélébb módokon ösztönözni a hirdetésblokkoló felhasználókat a kiadványok whitelistelésére.

Véleményük szerint a reklámblokkolás visszaszorítása nem oldható meg csak kiadói oldalról, mert a reklámterhelés mellett, főleg a fejlettebb piacokon, a felhasználók leginkább a privát szférájuk védelme, az aggresszív retargeting, a megszámlálhatatlan kereskedelmi jellegű tracker miatt használnak blokkolót. Megemlítette, hogy a médiaügynökségek egyelőre nem igazán aktív partnerek a törekvéseikben, mert az ügynökségeket jobban érdekli a hirdetési csalás és a robotforgalom kiszűrése mint az elérhetetlen felhasználók tömege.

IMG_5281

A kerekasztal kiegészült Peter Lammerhuberrel, a GroupM osztrák vezérigazgatójával és Michael Goldennel. Utóbbi az adblocker-fejlesztők üzleti modelljének erőteljes támadását említette, illetve az Apple és a Google meggyőzését arról, hogy ne vegyenek fel a terjesztett applikációk közé hirdetésblokkoló appokat. Arról is beszélt, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azon új böngészők ellen, amik letiltják a kiadványok eredeti hirdetéseit és azokat a sajátjaikra cserélik. Stefan Betzold az ilyen szereplőket kifejezetten maffiamódzserekkel operálóknak nevezte.

A szereplők komoly struktúrális problémának nevezték, hogy minden piacon kiugró a reklámblokkolók használata a fiatal férfiak között, amire egyelőre még senki nem igazán talált hatékony megoldást. Elnaz Esmailzadeh hangsúlyozta, hogy a helyzet még romolhat is ebben a szegmensben, és komoly edukációs kihívásnak tartja azt, hogy az említett demográfiai csoport tisztában legyen a hirdetés szerepével a digitális média finanszírozásában. Peter Lammerhuber elismerte, hogy a reklámszakmával elszaladt a ló, ami a felhasználók monitorozását, követését és újracélzását illeti, illetve a hirdetések minőségén is sok javítanivaló van annak érdekében, hogy mind a felhasználói élmény, mind a hirdetések hatékonysága szignifikánsan javuljon.

Michael Golden azzal zárta a panelt, hogy egyetlen kiadónak sem lenne szabad engedni a zsarolásnak és a hirdetésblokkolók fejlesztőinek fizetni a fehérlistázásért. Ugyanakkor fontos, hogy a lehető legvonzóbb tartalmat nyújtsák kiadói és hirdetői oldalról is annak érdekében, hogy a látogatók minél inkább meggyőzhetők legyenek a hirdetések szelektív elfogadásáról.