Még hogy nagy hajó nehezen fordul…

Megosztás

Nagy offline kiadóvállalatokról (a.k.a. legacy publishers) hallva a digitális médiában érdekelt megmondóembereknek leginkább a ‘nagy hajó nehezen fordul’ közhely szokott az eszébe jutni.

legacy

A hagyományos kiadóknak a cikizők szerint lövésük nincs a világban az elmúlt tizenévben végbement változásokról, az internetről pedig csak azt hajtogatják, hogy galád módon elszipkázta a közönségüket. Ha sikerül is a népeket online-ben megtartani, desktopon csak 1/10, mobilon pedig 1/100 arányban monetizálhatók a papírt olvasókhoz képest, ha egyáltalán.

A Fal tövében “megbújva”

November közepén volt szerencsém Berlinben előadni az INMA kiadói szervezet Digital Ideas Day konferenciáján. A szállodánk mögötti Zimmerstraßénál húzódótt egykor a Fal, ami aztán a mai Axel-Springer-Straßénál kanyarodott el. A Mauer helyén a világ egyik legnagyobb kiadóvállalatának üveg-acél irodaépületei állnak.

(Apropó Berlini Fal, Spielberg remek opuszt forgatott Tom Hanks-szel a főszerepben. A film címe Kémek hídja. Tessék megnézni!)

Screen Shot 2015-12-29 at 19.03.21

Amíg kibaktattunk a Checkpoint Charlie-hoz, végig azon gondolkoztam, hogy a Springer ideális alanya lehetett volna egy kiadói antiutópia-történetnek, amiben papírforma szerint mostanra már csak a régi szép időkön való kesergés maradt volna a patinás Verlagshaus-nak.

Elektrosokk

2012-ben azonban a CEO, Mathias Döpfner a sokkterápia mellett döntött, aminek eredményeképpen jelenleg a Springer bevételeinek 60%-a, profitjának pedig 70%-a digitális tevékenységekből származik.

Screen Shot 2015-12-29 at 19.21.45

Döpfner 2012 nyarán a kiadó három magas beosztású vezetőjét kilenc hónapra Kaliforniába “száműzte”. A trió feladata az volt, hogy Palo Alto-i bázisukról körbetúrázzák Silicon Valley-t, és a lehető legtöbbet netvörköljenek a Völgy cégvezetőivel és startuppereivel egyaránt. Döpfner magát is alávetette a projektnek, amiről az alábbi road movie készült.

Bevásárlás a tengerentúlon

Jens Müffelmann, a kaliforniai túra idején a vállalat elektronikus média divíziójának vezetője, 2016 januárban átveszi az Axel Spinger USA vezetését. A cég amerikai portfóliójának építését az Airbnb-ben való tulajdonszerzéssel kezdték, és a dolgok jelenlegi állása szerint a Business Insider-ben 343 millió dollárért szerzett irányítói részesedéssel koronázták meg 2015 szeptemberében.

bi

A nyáron a Springer tett ajánlatot a The Financial Times-ra is, de a Nikkei 1,3 milliárd dollárért elhappolta az orruk elől az FT-t. Ez nem bátortalanította el Döpfnert, a terjeszkedés folytatódik. Az FT-ügyletről azt tartja, ennyit nem ért meg nekik, ész nélkül nem vásárolnak. Jelenleg a vállalat bevételeinek 50%-a származik nemzetközi piacokról, de egyes vélemények szerint ez tíz év múlva már felmehet akár 80% fölé is.

A Springer vezetése elsősorban Amerikában gondolkozik, és nemcsak a combos lehetőségek érdeklik őket. Három kategóriában vásárolnak be gondosan kiválasztott start-up cégekbe: tartalomfejlesztés, marketing és apróhirdetés. Kisebbségi tulajdonosként tucatnyi cégben vannak már most is jelen, hogy sikeres választás esetén aztán majd növeljék a részesedésüket.

A hibázás lehetősége

Az amerikai bevásárlás nem tűnik első látásra egy könnyen követhető vagy követendő, pláne organikus fejlődési modellnek a Springerhez hasonló, az old media világában gyökerező kiadók számára. Mi lesz így a jól ismert Springerből, médiacég helyett tőkebefektetési alap?

A Springer nem száll ki a hagyományos pozícióiból és piacaiból, 2 milliónál több papiros olvasóval és 300 ezer digitális előfizetővel a vállalat a német médiapiac meghatározó szereplője marad. A digitális befektetések azonban abszolút elsőbbséget élveznek, és a szerkesztőségek is egyre inkább a mobilról és a közösségi médiából érkező közönség kiszolgálására állnak rá. A kor realitása, hogy le kell bontani a csatornák közötti falakat. A Bild akkor is Bild, ha papíron jelenik meg, akkor is, ha desktopon, akkor is, ha a Facebookról hívja be egy olvasó.

Screen Shot 2015-12-30 at 13.48.00

Döpfner vezetésével a Springer képes volt magáévá tenni a szemléletet, hogy nincsenek párhuzamos valóságok, hogy a realitást nem lehet egy elefántcsonttornyon belül keresni. A Silicon Valley-ben való megmerítkezés egyik nagy hozadéka volt a vezetőség számára, hogy tanulni csak közvetlen tapasztalatokon, és tetszik vagy nem, az ezekkel szükségszerűen együttjáró tévedéseken keresztül lehet.

Döpfner az elején talán maga sem gondolta, hogy kezdeményezésével ekkora és ilyen gyors változásokat fog előidézni a Springernél. De rövid idő alatt sikerült a cégen belüli döntéshozók tucatjait megfertőzni az elvvel, hogy a jövőt nem lehet a múltba nézéssel megteremteni.